A túra leírása

Mielőtt nekivágnánk hét napos, Körösöket felfedező, túránknak a megérkezés estéjét - hazánk egyik legszebb városában - Gyulán töltjük. Sátrat állítani a város központjában a Márk Kempingben fogunk, ami a vár tövében helyezkedik el. Ez a heylszín ad szállást az autóknak is, amelyek hét nap és nyolc éjszkán át élvezik majd a kemping vendégszeretetét. Gyula, az ország délkeleti részén, Budapesttől 220 km-re fekvő, 33 ezer lakosú üdülő- és fürdőváros. Büszkén viseli a „vizek és szökőkutak” vagy a „fák és virágok városa” címeket, hiszen mindegyikre rászolgált az évek folyamán. Gazdag műemlékkincsével és történelmi múltjával a Dél-Alföld egyik legjelentősebb kulturális központja. Gyula színes kínálattal, számos nevezetességgel (Gyulai Vár, Erkel emlékház, Százéves cukrászda, stb.), látványossággal, egész éven át zajló, színvonalas rendezvényekkel, folyamatosan megújuló városképpel várja az ide érkező vendégeket. Másnap reggel különbusz visz át mineket egy vagy két turnusban Sarkad-Malomfokra.

A 2012-es kenutúra Sarkad-Malomfokról, a Fekete Körösről indul. Sarkad város Békés megyében, a Sarkadi kistérség központja. A terület már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A Malomfoki szivattyú és gátőrtelep környékéről indulunk. A Fekete-Körös medre nem szabályozott, kanyarokban gazdag, a nagyobb vízsebesség miatt minden kanyar külső íve kőszórásos. A változatos nyomvonalat bal kéz felöl, 8 km-en át kíséri a Mályvádi erdőség a maga sokszínű növény és állatvilágával. Ezt követi a Gyula-Sarkadi vasúti híd és az itt lévő gátőrház. A híd után jobbról a Pándy Kálmán Kórház Tüdőgyógyászati Osztály patinás épületegyüttese érdemel említést. Épületeinek tornyai jól kivehetők. Vele szemben a Gyula-Városerdő üdülőtelepe található, kikötésre, fürdésre, napozásra alkalmas lapos homokos parttal. A strand után egy éles jobb kanyar következik. Ennek alsó vége fölött halad át a Gyula-Sarkad közötti közúti híd, a torkolattól 4,2 fkm-re. A híd után pár száz méterrel, mintegy 35 évvel ezelőtt a jobb oldali kanyart átvágták egy mederkorrekció miatt. Ezzel a beavatkozással csak az alsó végén nyitott holtágat hoztak létre. A helyiek ezt a kanyart Gálosi-kanyarnak nevezik. Ezen a szakaszon a part menti növénysáv mindenütt elég keskeny. A folyó szélesedő mederrel éri el Szanazugnál a Kettős-Köröst, ahol a Nádas kemping várja a megpihenni vágyó túrázókat.

A Fehér- és Fekete-Körös találkozása után a Kettős-Körös a 150 évvel ezelőtti szabályozás eredményeként egyenesen halad tovább ÉNy-i irányban. A meder széles, mélysége a Békési duzzasztás függvénye. A duzzasztás révén létrejövő széles vízfelület szinte teljesen kitölti a hullámteret. A megnövekedett víztestet apróbb növényi szigetek, nádfalak, sulyom és hínármezők tarkítják, otthont nyújtva megannyi vízi élőlénynek. A 32,7 fkm-nél érjük a Dobozi közúti hidat. A híd bal oldali lábánál gátőrház és vendégfogadó vadászház található. Jobbra 2 km-re kezdődik Doboz települése. A folyó 26,3 fkm-nél érjük el a Békési duzzasztóművet. A műtárgy felett keresztbe bójasor húzódik.  A bójasoron belül közlekedni TILOS! A duzzasztómű baloldalán a nemrégiben újonnan átadott és igen jól felszerelt Békési kishajó kikötőnél, kényelmesen kiszállhatunk és könnyen átemelhetjük a „kisvízre” hajóinkat. Ugyancsak a bal parton található, közvetlenül a gát túloldalán, a Békés-Dánfoki üdülőtelep és ifjúsági tábor. Szállás lehetőség, camping, homokos strand és vendéglátóhelyek várják a túrázókat, amit mi ki is használunk mert ez lesz   első szálláshelyünk. 

A Dánfoki Üdülőközpont Békés városában, a központtól kb. 2 km-re, a Kettős-Körös folyótól és a kishajó-kikötőtől mintegy 200 m-re található. Csendes pihenőövezetben, részben erdős, ligetes területen fekszik, a város közelsége miatt mégis frekventált az elhelyezkedése. Parkosított környezete és a homokos partú, fokozatosan mélyülő, biztonságos szabadstrand közelsége minden korosztály számára kellemes pihenést tesz lehetővé. A helyszínen több lehetőség is van a megszállásra.

Másnap délelőtt továbbindulunk. Innen lefele a folyómeder kanyargóssá válik (Krisztina-zug). A 16,7 fkm-nél a jobb oldalon emlékoszlop áll, az 1980. július 28-án történt töltésszakadás helyét jelezve. Hosszúfok felett a folyó balra kanyarodik, erősen közelíti a jobboldali töltést. Itt a meder baloldalán vízállástól függően homokpadokkal is találkozhatunk, ahol érdemes pihenőt tartani, fürdőzni. A használaton kívüli Hosszúfoki I. gőzös szivattyútelepen nyert elhelyezést a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, amit ha van kedv kiszálhatunk megnézni. 12,4 fkm-ben keresztezi a folyót a Mezőberényi közúti, népies nevén Kereki híd. A baloldali hídfőnél emlékmű áll, amely tudatja, hogy Petőfi Sándor 1849. július 18-án ezen a ponton kelt át a Körösön, hogy Bem tábornok seregéhez csatlakozzon.

Közvetlen a 7,1 fkm-ben lévő köröstarcsai közúti híd felett elérjük második szálláshelyünket, ahol szabad strand, büfé, kerti zuhanyzó (A nap melegíti fel a vizét, valamint mindössze egy nádból készült kerítés választja el a külvilágtól. Aki akar 300 forintért letusolhat a művelődési házban.), WC található. Köröstarcsa közvetlenül elérhető, hiszen az teljesen a Körös partjára épült. Eme régi halászfaluban vásárlási lehetőség, az 1900-as évek elején épült parasztház, valamint hamisítatlan falusi kocsma szolgálat működik.

Másnap a meder ÉNy-t kanyarodásával a Hármas-Körösre evezünk át. Jobbról a Sebes-Körös betorkolása lesz látható. Az első 6-700 m-en a folyó Ny-i irányban halad, utána ÉNy felé fordul. Innen kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Park, Körös-völgyi Természetvédelmi Területe. Bal kéz felöl a Félhalmi-holtág hullámtéri befolyó csatornája éri el a folyót. A Félhalmi holtág rendszer öt tagból áll. I-V.-ig vannak számozva. A nagy patkó alakú holtág rendszer mind két végén- közel a folyóhoz- kellemes hangulatú horgásztanya (büfével) található, melynek szolgáltatásait a túrázók is szívesen igénybe veszik. Ez a környék a Hármas-Körös egyik legvadregényesebb tája. Mindkét oldalon facsoportokkal tarkított ligetes erdők, mezőségek váltogatják egymást sok ideális kikötési, pihenésre alkalmat biztosító hellyel. A 83,7 fkm-nél érjük el a jól felismerhető jellegzetes „S” kanyart. Jobbról a gát túloldalán a Siratói-holtág. A hagyomány szerint itt, az akkor még élő Körös meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát, az idemenekült lakosság. 78,2 fkm. Itt a folyó 45 fokos szögben balra fordul. Kicsivel lejjebb található a Gyomai homokos szabad strand ahol megállhatunk pancsolni is, valamint innen könnyen besétálhatunk a városba, ahol kiváló vendéglátóhelyek és több kulturális látnivaló is található. A 72,9 fkm-ben lévő Endrőd-Mezőtúri közúti hídnál változatos hullámtér található. Itt több külső holtág is sorakozik (Templom-, Bónom-, Sóczózug). A Templomzugi holtágon- a hídtól Mezőtúr irányába 500-600 m-re az igen jó minőségű Pájer Kemping és Strand található, amely harmadik szálláshelyünk lesz a túra során.

A létesítmény a Körös holtág homokos partján megőrizte természetközelségét, nyugodt, csendes hangulatát. Saját tisztavizű, lankás stranddal, zuhanyzókkal, wc-vel, tűzrakási lehetőséggel, non-stop büfével, röplabda-, kosárlabda-, focipályával, vízi sporteszközökkel, biliárd, asztali tenisz, mini golfpályával, csúszdával és horgászhelyeivel áll a túrázók rendelkezésére. Szállás tekintetében itt is több lehetőség kínákozik.

Miután kicsúszdáztuk magunkat, másnap már evezünk is tovább. A 72,0 fkm-től a folyó mintegy 600 m hosszan csaknem D-i irányban folyik, majd 200 m-t továbbhaladva éles jobbos kanyart ír le Ny felé. (Harcsás-zug). Itt hagyja el a folyó Endrődöt. A 68, 3 fkm-től a 64,1 fkm-ig egyenesen halad Ny-i irányba. A bal parti töltés tövében kubikgödrök sora, míg a jobb oldali hullámtéren füves puszta zárja keretbe a folyót. Ennek a szakasznak a neve Túri-ásás, vagy nevezik még Marázi legelőnek is. A 64,1 fkm-nél a jobb parton torkollik be a Peresi-holtág alsó vége. A befolyónál található a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület bemutatóháza és a Peresi szivattyútelep. A gátőr, kérésre kinyitja a bemutatóházat. A 62,5 fkm. környéke Melis-kanyar néven ismert kedvelt kirándulóhely. A 61,2 fkm-ben torkollik a Hortobágy-Berettyó a Hármas-Körösbe. A torkolattól felfele 500 m-re található az Árvízkapu és a Hármas-zsilip. 60,0 fkm-nél a folyó Délre fordul. Innen lefele vadregényes holtágak sorakoznak jobboldalon a Harcsászugi, Túrtői-, Halásztelki külső, míg a baloldalon a Borza és Aranyosi belső holtágak. Az 53,8. fkm-nél ível át a Szarvas-Mezőtúr vasútvonal hídja. Közvetlenül a híd előtt a bal parton található a „Harcsa” Büfé horgásztanya. Itt a Hármas Körös partján töltjük negyedik és ötödik szálláshelyünket. A helyszín biztosít számunkra büfét, melegvizes fürdési lehetőséget (Egyszemélyes a szuhanyzó!), és ingyenes sátorhelyet. Másnap pihenőnap révén nem haladunk tovább, de evezni evezhetünk. Az 50,7 fkm. baloldalán ágazik ki a Szarvas-Békésszentandrási holtág. (Holt Körös) Nyári időszakban az esetleges uszadékok megfogása érdekében úszó műtárgy zárja le a bevezető csatornát. Ezen a műtárgyon, is kézi erővel történő átemelés szükséges, azért, hogy beevezhessünk Szarvasra a holtágon. A szarvasi Holt Körösre, és annak bejárására - ami hazánk 5. legnagyobb „álló” vize- érdemes időt és energiát áldozni, mert a környék egyik leglátványosabb és legvendégvonzóbb idegenforgalmi központja, sok-sok kulturális és aktív turisztikai programmal. A holtág mellett a híres Szarvasi Arborétum, „Pepikert” várja a látogatókat. Emelett még megérkezésünk estéjén is bemehetünk Szarvasra, mivel közel a vasútállomás és a 19:22-kor vagy 21:22-kor érkező vonat hat perc alatt ér be a város központjába. Hazajönni, csak másnap reggel 6:31-kor tudunk, vagy egy kellemes, esti-éjszakai ~6-7 km-es túra vár ránk.

Miután kipihentük magunkat, pénteken folytatjuk a túrát. A folyó 47,48 fkm-ben épült a Békésszentandrási vízlépcső. A vízlépcsőnél hajózsilip üzemel. A zsilip megközelítését és a zsilipelés rendjét be kell tartani. Az átkelési szándékot előre jelezni kell. Az átzsilipelésre általában naponta kétszer van mód 8-9 óra, és 16-17 óra között. Ha legalább 5 jármű akar egyszerre áthaladni, akkor lehetőség van, a soron kívüli átzsilipelésre. A zsilipelést a jobb parton, a szolgálati helyén megtalálható duzzasztókezelőtől lehet kérni. Ha ez nem sikerül, akkor átemeljük a kenukat. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a nagyműtárgy felvizén kereszt irányban bójasor van kihelyezve. Az elzárt területen belül a víziközlekedés TILOS! A nagyműtárgytól lefele a folyó a duzzasztott szakaszhoz képest kissé keskenyebb és valamivel gyorsabb folyású lesz. 42,0 fkm. Itt kezdődik a Daru-kanyarnak nevezett éles kettős kanyar. A folyót a 36,4 fkm-ben az Öcsödi közúti híd keresztezi. A falu, a hídnál kiszállva a bal parton érhető el, kb.1,5 km-re. 35,5 fkm. Jobboldalt a Nagykunsági főcsatorna befolyója. Innen lefele a 28,0 fkm-ben lévő Kungyalui gátőrházig a folyó jelentős kanyarokat ír le. 22,4 fkm. Itt keresztezi a folyót a Kunszentmártoni vasúti híd. 21,2 fkm. Kunszentmártoni új közúti híd.

Közvetlen a 19,8 fkm-ben lévő Kunszentmárton régi közúti híd feletti szabad strand területén táborozási lehetőség kínálkozik, amit mi ki is használunk, mint hatodik szálláshelyünket. A kunszentmártoni Csónak kikötő és Szabad strand állpota erősen függ a vízállástól ezért a szállásunk egy sportcsarnokban lesz méghozzá tábori ágyakon. Természetesen, aki akar az sátrazik. A sportlétesítmény biztosít számunkra melegvizes tisztálkodási lehetőséget és mellékhelységet.

Napkeltét követően utunkat folytatván a folyó a hídtól lefele igen éles kanyarral közelíti meg a települést (Farkas kanyar). A bal part 800 m hosszban partfallal védett. 16,5 fkm. A Péterszegi-kanyarban élesen fordul jobbra a folyó. Szelevény község a 11,5. fkm-nél épült közvetlen a folyó mellé. A 6,4 fkm Bökényi kompnak csak a lejáró rámpái láthatók. A folyó 5,6 fkm szelvényében épült a Bökényi vízlépcső. A mű üzemen kívül van helyezve. A jól látható hajózási jelzések kellő információt nyújtanak a főágon történő meghajózásához. 2,0 fkm. Keselyzugi-holtág 1,0 fkm. A jobb parti töltés É felé kanyarodik a folyótól és széles hullámteret övezve a Tisza bal parti töltése lesz belőle. 0,0 fkm Tisza-part, Körös-Torok, Csongrádi Camping. A szabad strand hatalmas homokos partja, utolsó evezős napunk, túránk végpontja, azaz hetedik szálláshely.

A "Körös-torok" minden évszakban csodálatos látványt nyújt. Nyáron, kedvező vízállásnál az országban egyedülálló homokfövenyes part kölcsönöz tengerparti hangulatot az üdülőterületnek. Folyóval szemben, de szárazföldön állva nem mindennapi látvány tárul elénk: hosszan ellátni a Körös "célegyenesében". Itt található az Alföld legnagyobb, természetes homokfövenyes szabadstrandja. A hosszan elnyúló homokpart nyáron kedvelt hely a strandolni vágyók számára. A Körös-torok ad otthont Dél-Alföld egyik legnagyobb nyári eseményének, Körös-toroki Napok  fesztiválnak. Megszállni a Körös-toroki Kempingben fogunk, ami méltó helyszín a túra lezárására. A Kempingben 9 db 4 fős - illetve 10 db 2 fős komfortos  (fürdőszoba, konyhafülke, erkély) faház található, amelyek mindegyike pótágyazható. Ezen felül körülbelül 100 db sátorhely bérelhető. Sátras vendége számára közös konyha épület, zuhanyzó, illetve mosdó áll rendelkezésükre itt tartózkodásuk alatt. Az udvaron 3 helyen kiépített tűzrakó hely beépített bográcsállvánnyal várja a főzni vágyókat!